Megkezdte a pártokkal való konzultációt a kormányalakításról Traian Basescu, az új államfő, aki dec. 21-én elfoglalta hivatalát. Az RMDSZ befejezte tárgyalásait a D. A.-val, a Mediafax jelentése szerint fel sem vetődött a területi autonómia kérdése. Letette a hivatali esküt Traian Basescu. Az államfő ígéretet tett arra, hogy felszámolja a korrupciót, illetve a szegénységet, valamint reformokat hajt végre, hogy felkészítse Romániát a 2007-re tervezett európai uniós csatlakozásra. Basescu bemutatta a leendő elnöki tanácsosokat, akik közt ott van Theodor Stolojan (gazdaság), Adriana Saftoiu (public relations), Claudiu Saftoiu (belpolitika), Vasile Blaga (nemzetbiztonság), Renate Weber (jog), valamint Andrei Plesu (külügy). /Elkezdődtek a tárgyalások a koalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 25.
Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2005. március 18.
Ausztria és Magyarország segíteni kívánja Romániát uniós csatlakozási felkészülésében, ezért a három ország belügyminiszterei március 17-én együttműködési megállapodást írtak alá Budapesten az illegális migráció, a szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorítása érdekében. Lamperth Mónika belügyminiszter Liese Prokop osztrák és Vasile Blaga román miniszterrel több dokumentumot is aláírtak a 2005–2006-os akcióterv keretében. Vasile Blaga román belügyminiszter, megköszönve a két ország támogatását, olyan történelmi időpontnak nevezte a találkozót, amely új fejezetet nyithat az ország biztonságpolitikájában. /Osztrák–magyar–román biztonságpolitikai megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2005. június 4.
Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő a belügyminiszterhez fordult a trianoni szerződés aláírásának 85. évfordulója alkalmával Sepsiszentgyörgyön tervezett megemlékezés kapcsán. Strachinaru sajtótájékoztatóján elmondta: az ilyen jellegű rendezvények alkotmányellenesek, ezért Vasile Blaga belügyminiszterhez fordult. Strachinaru szerint “a Trianonhoz való visszatérés irredentizmushoz vezet és elfogadhatatlan”. /Mementó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2005. június 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök válaszolt a sepsiszentgyörgyi civil szervezetek hozzá intézett nyílt levélére. A sepsiszentgyörgyi események őt is aggasztják és a levélírók egyértelmű állásfoglalását indokoltnak tartja. Az RMDSZ mindent elkövet a hasonló erőszakos cselekmények megakadályozására. Markó mellékelte Vasile Blaga belügyminiszterhez intézett levelét, amelyben felkérte, hogy az etnikumközi konfliktusok megelőzése céljából határozottan lépjen fel és kezdeményezzen kivizsgálást a felelős tényezők, illetve személyek megállapítására. Markó hozzátette: a parlamenti bizottságok hatékonyságában egyáltalán nem bízik, de kérésüket továbbítja az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportjaihoz. /Markó Béla, RMDSZ elnöke: Válasz egy nyílt levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Megjegyzés: A sepsiszentgyörgyi civil szervezetek nyílt levelét nem közölte a Romániai Magyar Szó.
2005. június 17.
Antal Árpád András és Máté András képviselő írásban fordultak kérdéseikkel Vasile Blaga belügyminiszterhez. Emlékeztetnek: azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, fel kell tüntetni a helységnévtáblán a kisebbség anyanyelvén is a település nevét. Eszerint a Cluj-Napoca román nyelvű felirat mellett fel kell tüntetni a Kolozsvárt is, hiszen a törvény szerint nem a közel 19 százalékos arányt mutató 2002-es, hanem az 1992-es népszámlálás érvényes. Máté András emlékeztetett: a városi tanács is elfogadott egy határozatot, amely szerint magyarul és németül is ki kell írni a város nevét, ennek a dokumentumnak azonban Emil Boc sem szerzett érvényt. A képviselők azt kérdik a belügyminisztertől: miért nincsenek még kétnyelvű helységnévtáblák; ki okolható a törvényes előírások megszegése miatt; hogyan fogják megbüntetni azokat, akik nem tartották tiszteletbe a törvényes előírásokat; mit tesznek a probléma megoldása érdekében; milyen határidőt szabtak a kétnyelvű táblák felszerelésére. /Elfelejtődött volna a Cluj/Kolozsvár helységnévtábla? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2005. július 5.
Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2005. július 26.
A júliusi árvizek halálos áldozatainak száma harminc, közölte Vasile Blaga belügyminiszter. Háromezer lakóház összedőlt, további 25 ezer javításra szorul, 1300 kilométernyi országos főút rongálódott meg, 2000 kilométernyi utat tett tönkre a víz a településeken, és 699 híd is megsérült. Több mint 300 ezer hektár termőterület, továbbá 23 ezer hektár erdő és legelő került víz alá. Az Kolozsvári Zsidó Közösség több mint 2,5 millió dolláros segélyt nyújt a romániai árvízkárosultaknak, miután a bánsági árvizek után 600 ezer dollárt utalt ki, összegezte Mark Taplin, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) ugyanakkor bútorzatot is biztosít a házak, iskolák és orvosi egységek berendezésére. Az amerikai katonák takarókat, sátrakat, homokzsákokat, vizet, élelmiszert és építőanyagokat küldtek az árvízkárosultaknak. Borbély László területrendezési miniszter bejelentette, hogy az árvizek által megrongált háromezer ház egy részének újjáépítése nem lehetséges az év végéig, ezeket 2006-ban építik újjá. Magyarország vízkár-elhárítási szakismereteinek átadásával segítené Romániát árvízvédelmi gondjainak hosszú távú rendezésében – erről írt levelet Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájának, Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek. /Harmincan haltak meg az árvíz miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. augusztus 5.
Mivel utólag bebizonyították, hogy indokoltan tartózkodtak a törvényes 90 napnál hosszabb ideig a schengeni országokban, kétezer személynek rövidesen visszaadják az útlevelét abból a háromezerből, akiket Romániába belépésükkor megfosztottak úti okmányaiktól – jelentette ki Vasile Blaga belügyminiszter. A román belügyminisztérium saját határőreivel erősíti a magyar–osztrák és a francia–spanyol határátkelőket, a nagy-britanniai hatóságok kérésére pedig a közeljövőben oda is küldenek két román határőrt. /B. B. E.: Kétezer személy visszakapja útlevelét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2005. augusztus 8.
Vasile Blaga belügyminiszter felfüggesztette azt a korábbi intézkedést, hogy a határállomásokon elvegyék az útlevelet azoktól, akik a megengedettnél több időt tartózkodtak külföldön. A miniszter pár nappal ezelőtt még esküdözött: ezt az intézkedést az Európai Unió követeli meg. Az üzletemberek testületei és a civil szervezetek is tiltakozni kezdtek az emberi jogok– csorbítása ellen, hat nap alatt 4465 útlevelet vontak be. Megnövekedett az illegális határátlépők száma is. Idén Spanyolországból 100 ezer, Ausztriából 50 ezer, Franciaországból és Olaszországból 60 ezer román állampolgárt fordítottak vissza, nem beszélve a hazatoloncoltakról. /Kilin Sándor: Aranytojás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2005. augusztus 19.
Nyolcra emelkedett az árvizek halálos áldozatainak száma. Négy embert agyoncsapott a villám, a többiek vízbe fulladtak. Vasile Blaga belügyminiszter szerint az özönvíz már huszonegy megyében pusztított, Arad, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben is érintett. Az országos összesítés szerint több mint 3800 házat öntött el a víz, 1140 lakhely súlyosan megrongálódott, csaknem százat teljesen újjá kell majd építeni. Augusztus 18-áig összesen 787 személynek kellett elhagynia lakhelyét. Mintegy 15 000 hektár termőföld került víz alá. Összesen 530 kisebb hidat sodort el országszerte a hömpölygő víz. /Nyolc halálos áldozata van az árvíznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./
2005. augusztus 22.
Vasile Blaga belügyminiszter augusztus 20-i nyilatkozata szerint hivatalosan tizennégyre emelkedett azoknak a száma, akik az áradások miatt vesztették életüket. Az esőzések most már az ország harminc megyéjét érintik. Az elárasztott települések száma 5444-re emelkedett. Az árvíz eddig 1301 házat rongált meg, összedőlt 196 ház. Az elöntött termőföldek összterülete meghaladja a 33 ezer hektárt. Több településen, Koppándon, Magyarszentpálon, Nagyiklódon és Szamosújvárnémetiben szükség volt a tűzoltóság beavatkozására a házakat, udvarokat, pincéket, kutakat elöntő víz kiszivattyúzására. /Tizennégyre nőtt az árvíz áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2005. augusztus 26.
Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2005. augusztus 26.
A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2005. szeptember 15.
Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2005. szeptember 20.
Száz euróról harmincra csökken a határátlépésnél felmutatandó, uniós országban tartózkodáshoz szükséges napi pénzösszeg – tájékoztatott Vasile Blaga belügyminiszter. Az új intézkedés értelmében alig két hét múlva 150 euró birtokában már bármely európai államba ki lehet utazni. A környező, nem EU-tag államokba – Törökország, Bulgária, az egykori szovjet övezet – való kilépéskor október elsejétől csupán napi húsz eurót kell felmutatni. A menettérti jeggyel nem rendelkezőknek további százötven euróval kell rendelkezniük, mintegy bizonyítékként, hogy van pénzük a visszaútra. Pénzösszeg nem szükséges, ha a kiutazó személy garancialevéllel bizonyítja, hogy ott-tartózkodása alatt van szállása és teljes ellátása. Változatlanul érvényben marad azonban az az előírás, amely szerint kilépéskor fel kell mutatni olyan okmányokat is, amelyek igazolják a kiutazás célját és a tartózkodás körülményeit. Az új szabályrendszer október elsejétől lép hatályba, sürgősségi kormányrendelettel. /I. I. CS.: Harmadára csökkentik a külföldi tartózkodás napi összegét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2005. szeptember 26.
Aláírásgyűjtésbe kezdett Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő a parlamentben, a határátlépés követelményeit módosító belügyminiszteri rendelet megváltoztatása érdekében, mivel a rendelet, annak ellenére, hogy csökkenti ugyan az országból való kilépéskor felmutatandó „kapupénz” összegét, nem könnyíti, hanem tovább nehezíti a kiutazást. A rendeletben eredetileg az szerepelt, hogy annak hatálybalépése után a külföldre utazó román állampolgárnak föl kell mutatnia az őt fogadó személy által írt, hitelesített meghívólevél eredetijét, valamint annak román fordítását. Ezt végül úgy módosították, hogy a dokumentum hitelesítése, valamint a fordítás nem szükséges, ám maga a meghívólevél továbbra is kötelező minden, az országból kiutazó állampolgárnak, úti céljától függetlenül. „Ez továbbra is elfogadhatatlan. A minisztériumi illetékesek indoklásul azt hozták fel, hogy a schengeni szabályok a feketemunkások és a koldusok kiszűrése miatt ezt így írják elő, azonban ez nem igaz” – szögezte le Lakatos. Emellett mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter ez ügyben levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez. /Balogh Levente: Veszélyben az utazás szabadsága? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2005. október 5.
Részben elhárultak az új határátlépési szabályzat alkalmazása következtében jelentkező nehézségek, azt követően, hogy Románia és Magyarország határrendőrségei október 4-én együttműködési megállapodást írtak alá, jelentette be Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, hozzátéve, hogy az úti célt igazoló iratokat csak azoknak kell felmutatniuk, akik a Schengen-övezetbe utaznak. A Schengen-övezetbe nem tartozik bele Nagy Britannia és Írország, illetve a tavaly május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozó Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Málta és Ciprus. Tariceanu szerint nem kell felmutatni a szomszédos országba utazóknak meghívólevelet, vagy egyéb úti célt igazoló iratot, ez a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik bevásárlási céllal mennek Magyarországra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az elmúlt napokban többször is egyeztetett Vasile Blaga belügyminiszterrel. A román politikussal Lamperth Mónika belügyminiszter is egyeztetett, és javaslatot tett arra, hogy csak a Schengen-országok esetében alkalmazzák ezt a szigorú szabályt. /Könnyebben utazhatunk Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 6.
Vasile Blaga belügyminiszter október 5-én aláírta a határátlépésre vonatkozó rendelet módosító szabályzatát. Az új rendelet szerint az utazás célját igazoló iratokat csak azoktól kérik, akik a Schengen térségbe utaznak. A Schengen zónába tartozik: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Izland, Olaszország, Görögország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Portugália, Franciaország, Spanyolország és Svédország. A többi határátlépési feltétel változatlan marad. /S. R. E.: Módosították a határátkelési rendeletet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. november 1.
A lap korábban beszámolt arról, hogy Csíkszentgyörgyön két rendőr megverte a helybeli János Elemért, pusztán azért, mert nem tudott románul. Október 31-én Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő a parlament plénuma előtt intézett kérdést Vasile Blaga belügyminiszterhez, hogy milyen stádiumban van a vizsgálat. A választ két héten belül fogja megadni a belügyminiszter. A sértett, János Elemér elmondta: amióta panaszt tett az ügyben, a két rendőr naponta megáll járőrkocsijával háza előtt, szerinte ezt megfélemlítésként teszik. Két szemtanú látta, amikor a sértettet a rendőrök ütlegek között vonszolták vissza az őrszobába, János Elemér hangsúlyozta: az őrszobában, ahol verni kezdték, rajta s a két rendőrön kívül más nem volt jelen. /Szondy Zoltán: Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./ Előzmény: Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2005. november 1.
Levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-es képviselő a több mint egy hónappal ezelőtt Csíkszentgyörgyön történt rendőri túlkapás ügyében. Két csíkszentgyörgyi rendőr súlyosan bántalmazott egy helybeli lakost, mivel kihallgatása során a férfi nem szólalt meg románul, és tolmácsot kért. „Tudomásom van arról, hogy a helyi rendőrség nyomást gyakorol a tanúkra, hogy vonják vissza nyilatkozatukat. Megkísérelték megfélemlíteni János Elemért is. Az ügyben határozottabb fellépést várok el a belügyminisztertől és a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségtől, hiszen megengedhetetlen, hogy ehhez hasonló esetek történjenek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kelemen Hunor elmondta, információi vannak arról, hogy Vlad Urzica rendőr nem első esetben bántalmazott falubelit. /D. Balázs Ildikó: Megfélemlíti a rendőrség a csíkszentgyörgyi tanúkat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 26.
Sergiu Tudor Medar három csillagos altábornagy lett az államfő új védelmi és nemzetbiztonsági tanácsadója. A tisztséget a kormányalakításig néhány hétre Vasile Blaga jelenlegi belügyminiszter töltötte be, szinte egy év óta azonban üresen áll ez a funkció. A nemzetbiztonsági és védelmi tanácsadó feladatai közé tartozik a különböző katonai információs szervek koordinálása is. Sergiu Tudor Medar 1990-től kezdve a hadsereg információs szolgálatánál dolgozott. 1996-ban kinevezték katonai-, légi- és tengerészeti attasénak Románia egyesült államokbeli nagykövetségére. /Kinevezték az új védelmi tanácsadót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2006. február 1.
A kisebbségi közösségek, ezen belül főként a magyar közösségnek a rendőrség intézményeiben való képviseletéről tárgyalt január 31-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Vasile Blaga belügyminiszter, valamint Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke. Markó Béla szerint rendkívül fontos a kisebbségi közösségek, a romániai magyarság képviselőinek jelenléte a rendőrség intézményében. Vasile Blaga belügyminiszter és Dan Valentin Fatuloiu rendőr-főparancsnok nyitottságukról biztosították az RMDSZ tisztségviselőit. /Magyar rendőrök toborzása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 14.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 24.
„Most elégedett vagyok, mert emelt fővel jöhettem Brüsszelbe, nem úgy, mint mandátumom elején, egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta Brüsszelben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélését követően. Tariceanu a Traian Basescu államfő vezette romániai küldöttség tagjaként vesz részt az Európai Tanács március 23-án kezdődött csúcsértekezletén. Tariceanu szerint az európai liberálisok részéről nagyon határozott támogatásra számíthat Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei csatlakozás szempontjából. Traian Basescu szintén a 2007-es csatlakozási dátum mellett lobbizott Brüsszelben. Az államfő szerint a Romániával szembeni közhangulat 2005-höz képest jó irányba változott. Március 23-án zárta kétnapos bukaresti, tájékozódó jellegű látogatását, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős igazgatója, Michael Leigh. Leigh a korrupcióellenes harcot nevezte az ország első számú prioritásának. November 1-jétől csupán vízummal léphetnek Románia területére Moldva Köztársaság állampolgárai – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, miután aláírta a két ország közötti megállapodást. „Románia köteles bevezetni ezt az örömtelen intézkedést az EU-s csatlakozás érdekében felvállalt kötelezettségei miatt” – értékelte a miniszter. Blaga azt kérte a Külügyminisztériumtól, a magyarországi mintához hasonlóan, tegyen meg mindent azért, hogy a moldvaiak kedvezményezett eljárással kaphassanak vízumot. /Gujdár Gabriella: Emelt fővel az EU-ba? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. április 4.
Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ / A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2006. április 18.
Súlyosnak nevezte a helyzetet Vasile Blaga belügyminiszter az árvíz sújtotta településeken tett hétvégi terepszemléjén. Több Duna menti megye települését öntötte el vagy zárta körül a víz, az áradás elől tízezernél is több ember kimenekítésével számolnak a hatóságok. Az újságírót bekísérték a rendőrségre, mert az atomerőmű irányába fotózta a megáradt Dunát. „Kémkedsz, mi, a magyaroknak?” – vonta kérdőre a határrendőrségi parancsnok. Telefonáltak a titkosrendőrségre /SRI/, ahonnan megnyugtatták a rendőröket: az atomerőműtől tíz kilométerre fotózott. Dolj megyében helyenként tíz kilométerre „szélesedett” a folyam, tízezer ember kimenekítésével számolnak. Itt több falut körülzárt és részben már el is öntött az árvíz, miután a Duna néhány helyen áttörte a védőgátakat. A dobrudzsai vidékeken már több ezer személyt kellett kimenekíteni teherautókkal, csónakkal, helikopterrel az elárasztott vagy a víz által fenyegetett otthonaikból. /Mihály László: Kis lakok a nagy Duna mentében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
